10. Csemete teakeverék

Az Egri Waldorf óvoda megkeresésére született ez a gyógynövényes teakeverék, a csemete teakeverék, amit már kisgyermekkortól biztonsággal ihatnak a gyerekek. Gyógynövényes immunerősítő tea gyerekeknek.

A tea összetevői:

kakukkfű, apróbojtorján, bodzavirág, csipkerózsa, hársfavirág.

Csemete teakeverék

Csemete teakeverék

Adagolás: 

3-5 éves korig: 1 mokkáskanál 2-3 perc áztatás. 6-11 éves korig: 1 teáskanál 4-5 perc áztatás, 12 éves kortól 1 csapott evőkanál 6-7 perc áztatás fedő alatt. 3 dl vízzel forrázzuk. 12 éves korig: 1 bögre/nap. Három éves kortól biztonsággal adható további gyógynövények: körömvirág tea, citromfű tea, útifű tea vagy ezek teakeveréke és igény esetén a Csemete teakeverékbe ezekből  a gyógynövényekből is tudunk tenni vagy kicserélni valamelyik összetevőt. Csipkebogyó teát 7-8 órán át történő hideg vizes áztatással is készítsünk a természetes C-vitamin megőrzése miatt, majd a leszűrt csipkebogyót is forrázzuk le a többi gyógynövénnyel együtt a teájukba!

Csemete tea a Föld napján

Figyelem! A Csemete teakeverék áldott állapotban, szoptatás idején, három éves kor alatt vagy pajzsmirigy-túlműködésnél ellenjavallt.

A kakukkfű és a méz nem adható pajzsmirigy-túlműködés vagy 3 éves kor alatt! Egyetlen fajta mézet kaphatnak 3 éves kor alatti gyermekeink, az a lucernaméz, amely savakban gyenge méz!

 

“Lelkesedést keltett benne, hogy Pestalozzi nem kis felnőtteknek tekintette a gyermekeket, hanem az adott életkori sajátosságokhoz alkalmazva kívánt oktatni, nagy súlyt helyezve az erkölcsi nevelésre, mert szerinte a nevelés legfőbb célja az ember felemelése az igazi humanitás fokára. Ebben fontos eszköz a munka is, és a gyermekek fejlesztésében egyaránt helyet kell kapnia a fej, a kéz és a szív művelésének. A nevelő tevékenysége leginkább a kertészéhez hasonlítható – mondja –, hiszen nem teremtheti meg a gyermek képességeit, de azok meglévő csíráit kifejlesztheti. A módszer a gyermeki képességek fejlesztése mellett nagy szerepet szán a környező világ sokoldalú és tevékeny megtapasztalásának, élményszerű megismerésének is. Pestalozzi hangsúlyozza az anya-gyermek kapcsolat fontosságát, és azt is, hogy a gyermekkor a legfogékonyabb korszak életünkben.

Az Yverdonban töltött hetekben megtapasztalt emberi példa és humánus nevelési eszmény életre szóló útravalót adott Brunszvik Teréz számára. „A személyiségnek el kell tűnnie, az önzésnek el kell pusztulnia, mondotta nekem a tiszteletreméltó Pestalozzi (…), ha valaki a közért akar tenni valamit.” …

Az óvodákat elsősorban erkölcsépítő, a jóra vezető, a képességeket kibontakozni segítő intézményeknek szánta, amelyek „a felvétetett gyermekekre mint megóvó, gyógyító és előkészítő intézetek hatnak, mert azon különbféle veszedelmeket, amelyek őket körülveszik, elhárítják, testi s lelki hibájikat – mennyire lehet – meggyógyítják, s minden tehetségeket kifejtik s mívelik; azonkívül a jót, igazat, szépet elfogadókká, úgy a rosszat, igaztalant, dísztelent kerülőkké teszik.”

A kisdedóvók (az elsőket német mintára gyerekkertnek vagy angyalkertnek is nevezték) nem voltak teljesen a mai értelemben vett óvodák, hanem több vonásukban inkább kisgyermekiskolákra hasonlítottak. Pestalozzi didaktikai elveinek szellemében elemi oktatás is folyt a szemléltetés széles körű felhasználásával, és emellett az éneknek, a muzsikálásnak is megvolt a maga kiemelt szerepe.

„Másoknak hasznára lenni, másokat boldogítani, ez még mindig életem, gondolkodásom középpontja, ami engem ezer kínos érzéssel tölt el, mivel az emberek nem akarják mindazt, ami nekik jó lenne – nagyothallók, szívük keménysége még mindig számottevő.” Szervezőképességére ugyancsak szüksége volt a nem mindig támogató, sőt az őt gyakran intrikákkal, gúnnyal fogadó környezetben. Időt, anyagi javakat nem sajnálva igyekezett minél több arisztokrata hölgyet rávenni újabb kisdedóvók létrehozására. Tevékenysége nyomán már 1829-ben négy új, majd a következő három évtized alatt száznál több óvoda nyitotta meg kapuit Magyarországon. Az óvoda elterjesztése céljából egyesületet toborzott, a hét év feletti kisgyermekek oktatására kézműiskolát is felállított.”

Forrás: https://www.ujakropolisz.hu/cikk/egy-nagy-magyar-honleany-%E2%80%93-brunszvik-terez-1775-1861-portreja

 

 

 

Ez is érdekelhet...